A Magyar Televízió híradói
A politikai és közéleti hírek audiovizuális megjelenítésére már a XIX. században is igény volt, a híradó, mint műfaj, nagyjából egyidős a mozgóképpel. A filmhíradó magyarországi története az 1896-os Milleniumi Ünnepségekhez kapcsolódóan kezdődött, 1913-tól vetítettek rendszeresen híradókat mozikban, s a technika fejlődésével 1931 szeptemberétől lett a híradónak hangja is. Az 1949-es államosítások után a hírkészítés is állami kézbe került, így a politikai kontroll és propaganda minden korábbinál erőteljesebbé vált. Bár voltak a hírgyártásnak/hírhamisításnak előképei is: a filmhíradó-gyártás először a Tanácsköztársaságban,1919-ben került teljes államhatalmi ellenőrzés alá, Vörös riport címen futott, majd a harmincas évek végétől, különösen a háború kirobbanása után újra a központi propaganda kizárólagos irányítása alatt állt Kozma Miklós, majd Kolozsváry Borcsa Iván vezérletével. A kommunisták már csak ezt a modellt tették magukévá. És ha látott már valaki magyar filmhíradót 1947-ből vagy 1948-ból, kevés kétége lehet affelől, hogy már azt is a kommunista párt és Révai elvtárs felügyelte. A magyar televíziózás 1957-es indulásával igen lassan, (1991-ig vetítettek 10 perces filmhíradókat a hazai mozikban a játékfilmek előtt) de biztosan a televíziós híradó vette át a mindennapi audiovizuális tájékoztatás központi (az államszocialista hatalom által folyamatosan lanyhuló, de folyamatosan jelenlevő cenzúra alatti) szerepét. (További információ és forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Filmh%C3%ADrad%C3%B3)
A Híradó a Magyar Televízió első önálló műsora, 1957. július 2-án volt először látható (ekkor még Képes Híradó címmel), majd egy rövid ideig Keddtől keddig néven sugározták. 1958 áprilisában felvette a TV Híradó nevet, és ebben az évben elkészült az első igazi főcíme. 1960-tól a műsor rögzített 19:30-as kezdéssel jelentkezik. 1979 áprilisában a Híradót már teljes egészében színesben készítik. 1986. január 1-jén Aczél Endre lett a főszerkesztő. 1986 márciusától új főcímet kapott a műsor Presser Gábor zenéjével és elmaradt a nevéből a TV szó. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M1_H%C3%ADrad%C3%B3)
A Híradó tájékoztatásban és a lakosság mindennapi életében betöltött szerepét nehéz rekonstruálni, különösen egy adott évre vonatkozólag, hiszen a folyamatosan változó cenzurális és egyéb technikai körülmények feltárása még várat magára, de tény, hogy az 1989-es állapot lényegesen különbözött a 30 évvel későbbitől melyet az alábbiak szerint foglalhatunk össze: egyedüli volt versenytárs nélkül, s hagyományai alapján sokszor keveredett a tényszerű tájékoztatás a véleményformálásra irányuló akarattal. Bár ez utóbbi attitűdöt a 2019-es M1 Híradó nézői is jól ismerik, úgy tűnik, az 1989-ben, a lazuló központi politikai irányítás mellett (bár az év végére lényegében Pozsgay Imre emberei vették át a vezetést, amely 1990 január elején Aczél eltávolításában manifesztálódott) a szerkesztők és riporterek a poszt-kádári kisember morális posztulátumait emelték az ország dolgait magyarázó, értelmezői háló alapjává. Így kaptak csípős megjegyzéseket a március 15-én ünneplés helyett ausztriai bevásárlást választó honfitársak, vagy negatív minősítést egy sokadik „független hetilap” megjelenése.
A válogatás a Nemzeti Audiovizuális Archívum jóvoltából nyilvánosságra bocsájtott híreket tartalmazza napi bontásban, virtuális kiálltásunk egyéb anyagait árnyalva, kiegészítve.