Kemény István műsorai a Szabad Európa Rádióban
Kemény István (szociológus, 1925-2008) szellemi hagyatéka még életében, az önmagára Kemény-iskolaként hivatkozó szociológusi kör tevékenységében formát öltött. Tabudöntő gazdasági és társadalmi probléma-felvetései áttematizálták a hetvenes és nyolcvanas évek társadalomtudományi gondolkodását, ezzel kivívva az államszocialista rendszer tudomány-politikai kádereinek rosszallását, mely először szakmai ellehetetlenüléséhez, később emigrációjához vezetett. Kemény először 1956-ban került az állambiztonság látókörébe, amikor a forradalmat követően Kardos László és társai büntetőperében négy év fegyházbüntetést kapott, de 1959 májusában amnesztiával szabadult. Szabadulását követően évekig szabadúszóként tevékenykedett, mivel 1948 és 1963 közt a pártállam nem engedélyezte a szociológiai kutatásokat. Emigrációjáig végzett nagyívű társadalomtudományi felmérései közül több is feltűnést keltett módszertani újszerűségével, máskor a hivatalos állami propagandának valló nyílt ellentmondásával. Tevékenysége eredményeként az általa vezetett szegénység- és romakutatásokban részt vevő fiatal társadalomtudósok köréből nőtt ki a Szegényeket Támogató Alap 1979-ben, mely a demokratikus ellenzék egyik legjelentősebb mozgalmává vált. Az emigrációs az időszakban (1977–1990) sem szüneteltette kutatói tevékenységét, emellett a közéletben is részt vett, a Szabad Európa Rádió külső munkatársaként műsorokat készített, valamint rendszeresen publikálta kutatási és politikai témákat feldolgozó cikkeit, többek közt az Irodalmi Újságban, mely az emigráció legjelentősebb magyar nyelvű folyóirata volt. Kende Péter (szociológus, 1927–) mellett részt vett a Magyar Füzetek című kiadvány megalapításában, majd szerkesztésében is. Hazatérését követően tudományos és közéleti pályafutását folytatva 1992-től a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, majd alelnöke, valamint az MTA Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója, emellett Demszky Gábor (1952–) budapesti főpolgármester főtanácsadója is volt. A digitalizált anyagok a Kemény István emigrációs média- és közéleti tevékenysége során összegyűlt dokumentumok egy részét foglalja magában.
Kemény István Szabad Európa Rádióval való együttműködése 1980-ban kezdődött, amikor Kasza Levente, a Szabad Európa Rádió magyar osztályának vezetője felkérte, hogy műsorában minden hónap első vasárnapján beszélgessenek a főleg Magyarországot érintő főbb társadalmi kérdésekről. Ezek a beszélgetések rendszeressé váltak, alapjukat a már korábban megírt tanulmányok jelentették. A Holnap hullámhosszán című műsorban való közreműködés mellett Kemény számos egyéb program készítésében részt vett, ezek közt volt a Politikai magazin, Világhíradó, Könyvszemle Borbándi Gyulával. Saját műsora a Párizsi magyar figyelő volt, mely 1983-tól 1990-ig heti rendszerességgel volt adásban. Témaválasztása változatos, a magyar társadalmi kérdések mellett korának legfontosabb társadalomelméleti írásait kommentálta, beszámolt a Szovjetunió utolsó évtizedének válságjelenségeiről és a Kelet-Európában működő ellenzéki mozgalmak tevékenységéről, ezáltal vált a műsor a 80-as évek politikatörtének megkerülhetetlen és egyedi hangvételű véleményformáló forrásává. Jelentős programsorozata volt a Bibó István pályafutását és szellemi hagyatékát feldolgozó Múltidő-jelenidő 1982-ben. A sorozatban megtalálhatók a Holnap hullámhosszán, a Párizsi magyar figyelő, a Politikai magazin és egyéb műsorok átiratai. Ezek egy része a szerző kéziratában maradt fenn, máskor a rádió saját műsorátirata került megőrzésre.
